Még tegnap elmeséltem a búmat és bajaimat az egyik legkedvesebb céhtársamnak. Nagyon kedvelem őt, sok tekintetben egyformák vagyunk, holott a fia lehetnék – ha jól sikerült volna az első randija, ahogy ő fogalmaz –, és a nemünk is ellentétes.
Próbált nyugtatni, próbálta megértetni velem az emberek álláspontját. Szerencsémre elég jó empátiával rendelkezem, úgyhogy ez azért sokat lendített a hozzáállásomon.
Azt azonban némileg igazságtalannak tartom, hogy most azért kapom a megannyi támadást, mert egyszer régen, de tényleg régen, bementem velük fejlődni, és akkor, ott nem tudtam, hogy ők hogy rendezik a dolgokat. A cuccokat felvették és kidobták, vagy fel sem vették, tehát én – szerintem joggal – úgy gondoltam, hogy az azért van ott, mert nekik nem kell, de hogy erről megbizonyosodjak, vártam egy kicsit. Nem vette fel senki, így inkább felvettem én, minthogy eltűnjön két perc múlva. Egyszeri alkalom volt.
Utána elmondták nekem a gondjukat, hogy ők ezen utólag osztozni szoktak. Én pedig sűrű elnézések közepette ajánlgattam, hogy akkor odaadom a cuccokat. Azt reméltem, ezzel le is zárult a dolog.
Én naiv. Most – nagy valószínűséggel – ezért kapom a támadásokat. Még mindig fenntartom, hogy igazságtalan dolog egy ezeréves történet után.
Meg vagyok bélyegezve. És még csak esélyt sem adnak lemosni magamról. Azt is felajánlottam, hogy úgy megyek boszit ütni, hogy nem leszek csoportban – bár így nem látom az „életvonalakat”, de tudnak szólni, hogy kinek kell segítség. Ebbe persze nem mentek bele. Osztogattam +9-es cuccokat – mint írtam – teljesen ingyen. Nem számít. Ha egyszer „porszívó” lettem, akkor úgy látszik, örökre az is maradok.
Pedig nem vagyok érdekember. Súlyosan téved, aki így lát, és nem hagy esélyt, hogy megismerjen. A magánéleti blogom egyik bejegyzésében leírtam, hogy az osztálytársaim hogyan jellemeznek engem. Úgy kilencven százalékban szerepelt közte, hogy segítőkész vagyok. Én pedig nem vagyok képes más jellemet felvenni a játékban, mint amilyen amúgy is vagyok.
Most úgy kezelem a helyzetet, hogy egyrészt kiírom magamból itt a blogon, másrészt kicsit visszavettem a játékból és a velük való kommunikációból. Aztán…
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.